Valamikor régen, évekkel ezelőtt volt egy kedves barátnőm, aki hasonlóan vagy még durvábban növény és kert mániában szenvedett, mint én. Egy vetőmag csere-bere csoportban ismerkedtünk meg, és elég érdekesre sikerült az első találkozó.
 Szeretett volna külföldre menni szerencsét próbálni, és fejébe vette, hogy ezt úgy teszi, hogy elindul a semmibe, minden nélkül, stoppolva. Én voltam az első megálló, hamar kiderült, hogy amit tervezett az nem egészen úgy alakul. A lényeg, hogy nálam ragadt ha jól emlékszem 2 hétre. Vegán volt. Nagyjából abszolúte fogalmunk nem volt mit fogunk neki enni adni? Aztán persze kiderült, hogy nem az űrből jött, nem kell túlgondolni a dolgokat.
 De rákanyarodva a bundás kenyérre, ő mutatta nekem ezt a receptet. Nekem addig csak a tojásba mártott, olajban kisütött, sós verzió létezett.
 
Hozzávalók: zabpehelyliszt, valamilyen növényi tej (mandula, kókusz, stb) vagy simán csak víz, kakaópor, cukor vagy édesítőszer (én eritritet használok), fahéj, na meg persze kenyér és olaj

Egyszerűen csak összekeverjük a lisztet, kakaót, cukrot annyi folyadékkal, hogy ne legyen túl sűrű, se csomós, olyan pont jó kis massza, ami rátapad a kenyérre. Forró olajban kisütjük. Ennyi. Mégis más, mint a megszokott és nagyon finom. Nekem akkor, évekkel ezelőtt ez nagy újdonság volt, azóta sokszor elkészítem jó sok kakaóporral és valamilyen finom lekvárral fogyasztom.
Most például a frissen elkészült fehér csokis, chilis eperlekvárral, ami hamarosan rendelhető is lesz!