Eva's chililand

Eva's chililand

Házi hamburger, a bucitól az öntetig

2020. január 27. - evaschililand

Szerencsére nagyon ritkán kerül idő a hamburger sütésre, mert így bucistól azért egy jó pár órás folyamat. Ha nem az lenne, valószínű már 120 kg lennék, döngölő léptekkel. :D

A lényeggel kezdeném, a buci:
50 dkg liszt (én fele sima fehér lisztet, fele teljes kiőrlésű búzalisztet használtam), 1 tojás, 3dkg élesztő, 2 ek cukor, 1/2 tk só, 6 dkg olvasztott vaj, 2,2dl tej, a szóráshoz szezámmag kellett volna, de én éppen csak lenmagot találtam, a célnak megfelelt

Élesztőt felfuttatjuk kevés langyos cukros tejben, aztán mehet minden egybe és megdagasztjuk. Letakarjuk, meleg helyen kelesztjük, míg láthatóan megnagyobbodik. Aztán átgyúrjuk és 8 bucira osztjuk a tésztát és tovább kelesztjük a duplájára őket. Felvert tojással megkenjük a tetejét, megszórjuk lenmaggal és 180fokon 20-25 perc alatt megsütjük.


Jöhet a húspogácsa. Én most csak simán sertéshúst használtam. Bevallom őszintén, itt nincsenek arányok, szemre és kóstolgatásra ment a dolog. Került bele só, bors, kömény, mustár, pirospaprika, cayennebors. Ha esetleg nem áll össze lehet bele tojást tenni, vagy ha túl lágy akkor zsemlemorzsát. A többi tökéletesen ízlés kérdése. Készítettük már hagymadarabokkal úgy is nagyon finom volt.
Lilahagymát barna cukorral és pici balzsamecettel karamellizáltam, ez is került bele.
A fehér mártáshoz sincsenek pontos arányaim, azt sem tudtam milyennek kellene lennie, szóval rögtönöztem, kóstolgattam.
Került bele: majonéz, almaecet, citromlé, barnacukor, bors, torma, fokhagyma
A bucikat félbevágtam és a vágott felületet forró serpenyőben megpirítottam mielőtt összeállítottam volna a remekművet.
A rétegek: saláta, paradicsom, lilahagyma, savanyított jalapeno kockák, hús amire rásütöttem a sajtot, fehér mártás és végül egy kis ropogósra sült bacon. Meg persze a buci kalapja. Isteni.

Savanyú káposzta ágyon sült, sörben pácolt tarja

 Az ünnepek alatt szerencsére volt egy kis időm szószokon kívül mást is készíteni a konyhában. Mivel pályafutásunk során először készítettünk savanyú káposztát, így egyértelmű volt, hogy minél több formában szeretném kipróbálni.
 Első lépésként vásároljatok házi, jó minőségű savanyú káposztát, mondjuk tőlem. :D :D :D
Najó jöjjön a recept:
A tarja szeleteket sóztam, borsoztam, megkentem mustárral, majd egy tálban nyakon öntöttem 1 doboz sörrel, a lényeg hogy lepje el. De jó nekik.. Raktam a pácba még 1 kisebb fej vöröshagymát (ezt jobb lett volna lereszelni utólag, én csak felkockáztam), fokhagymát (4-5 gerezd), füstölt jalapeno krémet (3 kávéskanállal), piros paprikát hogy olyan szép színe legyen, és 2-3 teáskanál kakukkfüvet.
 Legalább 1 órát álljon a hús a páclében, hűtőben, de az sem baj ha többet áll.
Aztán serpenyőben megdinsztelünk 1 fej vöröshagymát, átpörgetjük rajta a káposztát csak épphogy belekeveredjen a pirult hagyma, kis sót, borsot szórunk rá. A tepsi aljára mehet is a káposzta olyan 3-4 cm vastagságban. Ráfektetjük a tarjaszeleteket, és mivel én sajnáltam a páclevet kiönteni így öntöttem alá. De egyébként anélkül is lett volna elég leve.
Valahogy így kell kinéznie mielőtt bekerül a sütőbe. 180 fokon egy ideig (20-30 percig) alufóliával letakarva sütöttük, aztán anélkül, hogy szépen megpiruljon.
Szerintem végtelenül egyszerű, de nagyon finom étel lett belőle, és tovább variálható a páclé is, no meg legközelebb tennék a tarjára szalonna szeleteket is.

Kistermelő, aki nem termel? Kiskapuk, kis hazugságok, kis gerinc...

  Sajnos nem először feszegetem már ezt a témát, és tudom, hogy az ég világon semmit nem érek vele, mégis jól esik néha kiírni magamból. Ez a blog és az elődje is, nem csak azért jött létre, hogy bemutassam minden milyen szép és jó, pakoljam fel a recepteket és azt a látszatot keltsem, hogy a kistermelői élet mennyire tökéletes, szökellünk a paprikák közt, repkednek a pillangók és mindenki boldog. Sokszor ez nagyon nem így van. Legtöbbször nem így van. De térjünk rá a címre...
  Az én szememben és nagyjából a jogszabály szerint is, a kistermelő az a személy, aki a megtermelt felesleges zöldségét, gyümölcsét feldolgozza kis mennyiségben és azt értékesíti helyi piacokon, helyi éttermekben stb... Ide tartoznak állati eredetű történetek is, méhészek, állattartók is akár, de nekik azért picit szigorúbb a szabályozás. A lényeg a kis mennyiség, és hogy helyi termék, saját maga által termelt alapanyagból. Amikor én ezt kiváltottam, úgy gondoltam, hogy ez egy nagyon jó dolog, hiszen esélyt ad embereknek, hogy elinduljanak, könnyített szabályok között, úgy hogy ne kelljen milliókat befektetni például feldolgozó üzemre. Elindulhattam én is, pár 100 paprikával, évi pár 100 üveg szósszal, pici helyi piacokon, ismerősök között árulva a termékeim. És sajnos vagy nem sajnos, én még mindig nem nőttem ki ezt a kategóriát. Amennyit keresek, azért iszonyatosan meg is dolgozom és nagy részét vissza is fektetem. De ahogy telnek az évek azt látom, hogy ezt a nem túl szigorú és nem igazán ellenőrzött kistermelőiséget gusztustalanul sokan kihasználják, és egyre többször én érzem magam hülyének, hogy ennyit dolgozom...
  Konkrét példa. Mivel elindult a szezon, egyre többen keresnek meg paprikáért. Nincs is ezzel probléma, örülök neki. Az érdeklődőket egyelőre parkolópályára tettem, mert szerencsére van megrendelés savanyúságra és füstölt jalapenora is, így első körben azokat szeretném elkészíteni, hátha később becsap egy tornádó vagy jég vagy akármi. De van termelő bőven, így akit "leráztam" nagyon gyorsan talált eladó jalapenot, az én áraimnál olcsóbban is. Ennek ellenére én nem fogom olcsóbban adni, de ez megint egy másik történet. Megrendelte, kifizette, csengetett a futár, kibontotta a dobozt, megmosta, felszelte, rottyantott egy felöntőlevet, elüvegezte, felcímkézte, majd a saját logójával ellátva kibiggyesztette a portékái közé. "Megkezdtük a jalapeno szüretet, itt a kézműves savanyúság!" Ugye milyen sokat dolgozott vele szegény kistermelő? Ha tudnátok hány ilyen van... Hány olyan, akinek több ezres követő tábora van facebook-on vagy instán, aki tolja nap mint nap, hogy ő mennyire kézműves és kistermelő, miközben max mutatóban van 2 tő göthös paprikája. Több ilyet tudnék felsorolni lassan, mint tisztességes termelőt. Amíg én megveszem a magokat, a földet, hónapokig nevelem, gondozom a növényeket, áll benne a pénzem és nem is a pénz lényeg, a rengeteg munkaóra és idegeskedés és bizonytalanság... Amíg én öntözök, kapálok, stresszelek minden közelgő vihar miatt, küzdök a gazzal, a kártevőkkel, a meleggel, a hideggel, cipelem a 20 kilós permetezőt, kint vagyok már hajnalban és este 9kor teszem le a műszakot, addig a kistermelők gyöngye szépen építgeti a marketingjét, minden nap mehet vígan piacozni, járhatja az üzleteket, aludhat nyugodtan ha viharjelzés van, valakinél majd úgyis csak lesz termés. Nem, nem a pénz a lényeg. Ez a lényeg. Nem vagyok irigy, én is megtalálom a piacom, de én 10szer annyit dolgozom érte, hogy tökéletes terméket tudjak letenni a vevőim elé, és elmondhassam, hogy igen, én termeltem. Én tükörbe tudok nézni, én fogadom a vásárlóim háznál is és mindig boldogan megmutatom a chiliföldet. Egyszerűen nem lehet, nem tudom megszokni, hogy ilyen "termelők" vannak és persze nem csak a chiliről van szó, lekvár, szörp, bizsu, bármire gondolhattok.
  Másban sajnos nem tudok bízni, csak abban, hogy Ti vásárlók körültekintőek vagytok és valóban a termelőket támogatjátok vásárlásotokkal. Mert ha Tőle vesztek hozzájárultok, hogy nem is tudom, elmenjen 2 hétre nyaralni, ha tőlem, akkor hozzájárultok, hogy felhúzzam végre álmaim fóliasátrát és még többet és még jobb minőségben tudjak termelni Nektek. Nem mindegy hol vásároltok.

Házi turbó HotDog

  Amikor nagyon sokáig nincs kedvem sütni-főzni, utána általában mindig valami olyannal térek vissza a konyhába amiből aztán annyit eszek, hogy a nap hátralévő részében csak fetrengek. Hát ez van. Szeretek enni.
  A nagy kánikula vette el leginkább a kedvem a konyhai ténykedéstől. Még akkor, pár hete, vettem 1 csomag grillkolbászt, nagy tervekkel. De kinek volt kedve 40 fokban grillezni?
Tegnap a kezembe került és észrevettem, hogy bizony ez le fog járni, gyorsan meg kell enni. De akkor gondoltam megadom a módját, készüljön házi hotdog.

A kiflivel kezdtük a mókát:
Hozzávalók: 2 dl tej, 1 dl víz, 5 dkg zsír, 25 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt, 25 dkg fehérliszt, 2,5dkg élesztő, 1 csapott ek cukor, 2 tk só, 2 tojás

Az élesztőt a langyos, cukros tejben felfuttatjuk. Kimérjük a lisztet és belerakjuk a többi hozzávalót is, majd az élesztőt és megdagasztjuk. Langyos helyen a duplájára kelesztjük (nagyjából fél óra elegendő). Kilisztezett deszkán átgyúrjuk és kb 9-10 dkg-os darabokra osztjuk (nekem 9 db lett belőle). Hosszúkás bucikat készítünk belőle, sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük, egymástól 5-10 centire, mert ezt még tovább kelesztjük, ismét nagyjából a duplájára. Ezután megkenjük tojással, 200 fokra előmelegített sütőben aranybarnára sütjük.

A hagymakarikákat sóztam, beforgattam lisztbe és bő olajban aranybarnára sütöttem. Óvatosan, nehogy túlsüssük, mert megkeseredik!

Aztán már csak a remekmű összeállítása van hátra. Én a Medium pain ketchupunkat választottam, ez ment a kolbász alá és egy pici rá is persze, szaftosan az igazi. Aztán egy kis mustár, házi kovászos uborka kockák, rá a sült hagyma és kész is.
Tetemes csúszással készült a "parázson" egy kis fűszeres krumpli batyu. Alufóliába raktam krumpli kockákat, hagyma szeleteket, pici zsírt, sót, és a kedvenc fűszerkeverékem. A tányérról persze a jalapeno sem maradhat el, ha végre lenne friss savanyúság a kovászos uborka helyén az állt volna.
De lesz még alkalom grillezni, próbáljátok ki Ti is!

Bundáskenyér édesen?!

 Valamikor régen, évekkel ezelőtt volt egy kedves barátnőm, aki hasonlóan vagy még durvábban növény és kert mániában szenvedett, mint én. Egy vetőmag csere-bere csoportban ismerkedtünk meg, és elég érdekesre sikerült az első találkozó.
 Szeretett volna külföldre menni szerencsét próbálni, és fejébe vette, hogy ezt úgy teszi, hogy elindul a semmibe, minden nélkül, stoppolva. Én voltam az első megálló, hamar kiderült, hogy amit tervezett az nem egészen úgy alakul. A lényeg, hogy nálam ragadt ha jól emlékszem 2 hétre. Vegán volt. Nagyjából abszolúte fogalmunk nem volt mit fogunk neki enni adni? Aztán persze kiderült, hogy nem az űrből jött, nem kell túlgondolni a dolgokat.
 De rákanyarodva a bundás kenyérre, ő mutatta nekem ezt a receptet. Nekem addig csak a tojásba mártott, olajban kisütött, sós verzió létezett.
 
Hozzávalók: zabpehelyliszt, valamilyen növényi tej (mandula, kókusz, stb) vagy simán csak víz, kakaópor, cukor vagy édesítőszer (én eritritet használok), fahéj, na meg persze kenyér és olaj

Egyszerűen csak összekeverjük a lisztet, kakaót, cukrot annyi folyadékkal, hogy ne legyen túl sűrű, se csomós, olyan pont jó kis massza, ami rátapad a kenyérre. Forró olajban kisütjük. Ennyi. Mégis más, mint a megszokott és nagyon finom. Nekem akkor, évekkel ezelőtt ez nagy újdonság volt, azóta sokszor elkészítem jó sok kakaóporral és valamilyen finom lekvárral fogyasztom.
Most például a frissen elkészült fehér csokis, chilis eperlekvárral, ami hamarosan rendelhető is lesz!

Pizza party

 Havonta legalább egyszer beakad az agyamba, hogy nekem pizzát kell ennem. Ezzel az a legnagyobb probléma, hogy ha rendelnem kell, fél órát kotlok az étlapon, hogy most melyik feltéttel szeressem? A megoldás legtöbbször az, hogy sütök magamnak, így adott a felhozatal, ami a hűtőben van, abból alkotunk és készíthetek sok-sok különbözőt, ha mini pizzák formájában sütöm. Ezt sütöttem ki most is.
 Alapból sokféle termékem van, Salsa, BBQ, ketchupok és szeretem a tejfölös alapúakat is, ami lehet sokaknak szentségtörés, de azért magyarok vagyunk na! A fokhagymás tejfölös alap az jó és pont.

A recept pofon egyszerű és a tészta gyúrás egész jó móka.
Hozzávalók: 40 dkg liszt, 5 dkg élesztő, 1 kk só, 1 kk cukor, 2 ek olaj, víz

Langyos vízbe mehet a cukor és az élesztő, ha felfut, mindent egybe öntünk és jöhet a gyúrás. Az állagot vízzel tudjuk beállítani, ha megszalad és túl ragadós a tészta, akkor pedig lisztet szórhatunk még hozzá. Én addig szoktam csak keleszteni a tésztát, amíg előkészítem a feltéteket. A tésztába én szórtam bazsalikomot is és teljes kiőrlésű lisztből készítettem.
Ha megkelt, kilisztezett felületen kinyújtjuk, én elősütni nem szoktam, egyből megy rá a szósz, a feltét és irány a sütő. A sajtot már csak akkor reszelem rá, amikor majdnem kész. Gyors, olcsó és a saját szád íze szerint variálható.

Remélem, azért nem lesz minden szerda ilyen esős, borongós, de megint csak azt tudom mondani, ilyen napokon nagyon jól esik a konyhában tenni-venni és a tűzhelynél melegedni. Próbáljátok ki!

www.facebook.com/evaschililand
instagram: @evaschililand

A gazdászélet sötét oldala

 Bárki, aki szeretne paprikát, paradicsomot, padlizsánt, akármit, ami fagyérzékeny ültetni, annak alapszabály, hogy fagyosszentekig NE TEDD! Ezt az alapszabályt szegtem meg idén életemben először és utoljára.
 Láttam az előrejelzést, mert mint (szerintem) szinte minden gazda, én is gyakran bújom a különböző meteorológiai oldalakat, alkalmazásokat, sokszor összehasonlítok többet is és mindig a legrosszabbat veszem alapul amikor tervezem a teendőim. Így tettem most is, de teljesen csak arra koncentráltam, hogy fagyot már nem mutat egyik sem. Lesz egy kis eső, meg lengedez a szél, picit hűvös lesz, ami egyébként jót is tesz kiültetéskor. Ezen felbuzdulva 1000 tő jalapenot kiraktunk az égiekre bízva.
Itt még szépnek tűnt mindent. Szaporodtak a sorok, fogyott a palánta, csökkent a hőmérséklet, beindult a szélgép. És meg sem állt napokon keresztül. Az a tipikus jeges, metsző szél, amitől a plusz 10 fokot is mínusz 5nek érzed legalább. A fóliasátor biztonságából szerintetek hogy érintette ez a palántákat?
Teljesen összetörtem én is a palántákkal együtt, mert ez csak és kizárólag az én hülyeségem, kapkodásom következménye.
A legfontosabb egy ilyen sokkhatás után a kártevők, gomba, baktérium elleni védekezés, a növények kondicionálása. Erre kiváló aminosav bázisú szereket lehet kapni, így bio módon fokozva a növények állóképességét. Szóval megteszek mindent, hogy ezekről még idén szüretelni is lehessen, de a tavalyi év is hasonló csapásokkal indult. Akkor 1,5 hónap csúszással kezdtük meg a palántázást a folyamatos felhőszakadások miatt, és sok paprika belepusztult a várakozásba. "Beleöregedtek" a cserépbe, mindegy volt már mit adok nekik, megálltak a növésben és jobbnak láttam nagy részét kiszanálni. A többi nagy nehézségek árán megindult aztán, de a termésátlagunk elmaradt a várttól nagyon-nagyon sokkal.
Szóval ez az életforma nem egy leányálom, lehet, hogy legalább főnököm nincs, aki szekálna egész nap, helyette itt van a teljes bizonytalanság és a kiszolgáltatottság. Ennek ellenére én még mindig imádom!

www.facebook.com/evaschililand
instagram: @evaschililand

Chilis csokis churros

Nagyon sokszor elkap az érzés, hogy na már most én valami újdonságot szeretnék enni, sütni, főzni. Bár a churrost már ismertem, sőt kóstoltam is, biztos ti is találkoztatok már vele, egyre népszerűbb street food édességnek számít. Eredetileg ez egy spanyol édesség, de mint mindent, ezt is többféleképpen készítik, ahány ház annyi szokás. Létezik töltött változata, van ahol picit sósan készítik, van ahol forró csokival kínálják, és van ahol kör alakúra sütik kis rudacskák helyett. Én felcsaptam az internetet és az első szimpatikus szembe jövő receptet készítettem el.

Hozzávalók:
2,5 dl víz, 2 ek. barna cukor, 1 csipet só, 8 dkg vaj, 15 dkg liszt, 2 db tojás, vaníliaaroma, olaj a sütéshez és csoki, tejszín, meg ami tetszik az öntethez, fahéjas cukor a hempergetéshez

A vizet, a barna cukrot, a sót és a vajat feltesszük főni. Amikor már forr, akkor hozzáadjuk a lisztet és addig kevergetjük, amíg szépen összeáll és elválik az edény falától. Picit hagyjuk hűlni, majd adjuk hozzá a tojásokat és a vaníliát. Robotgéppel keverjük simára. Habzsákból, vagy zacskóból, vagy a kreativitásotokra van bízva, kis rudacskákat kell a tésztából készíteni. Forrósítsatok olajat és már lehet is sütni. Aranybarna lesz ha elkészül. Itatós papírra szedtem és még melegen beleforgattam a fahéjas cukorba.
A csokiöntetet én tejszínből, étcsokiból, rumból és természetesen chilipehelyből készítettem. Jalapeno pelyhet használtam, ami egy abszolút kellemes, enyhe csípősséget adott.

Próbáljátok ki! Főleg egy ilyen borongós, esős napon, a még meleg csokiöntettel garantált boldogság.

Valahogy el kell kezdeni...

 Mint mindent, ezt a blogot is elkezdeni a legnehezebb. Nem ez az első próbálkozásom, voltak nagy sikerű bejegyzéseim és nagy vitát kiváltók is. Hogy most miről is fog szólni ez az egész?
Mindenről, ami Chililand. A termesztésről, feldolgozásról, receptekről, tanácsokról, egy vállalkozás fejlődéséről, egy nő érvényesüléséről a mezőgazdaság világában. 2012 óta a kert a szenvedélyem és 2018 óta a főállásom Chililand. Mindent mi termelünk, termesztünk, főzünk, sütünk, füstölünk, ami csak megkapja az Eva's chililand logót. 

Ha számodra is fontos, hogy megismerd ki van egy termék mögött és mennyi munka, és befektetés, ha számodra is fontos, tudd mit eszel, a minőség és a nyomon követhetőség, akkor a legjobb helyen jársz! Igyekszem megmutatni a termesztés és termék előállítás minden lépését a magtól az üvegig és nem csak a szép, idilli pillanatokat. A gazdálkodás igenis kemény munka és sokszor vagyunk lent. Nem egy romantikus álomkép az egész. Rengeteg munka, kitartás, néha könnyek vezetnek a kész termékekig.

A világ legerősebb paprikáiból készült termékektől, az erőset totálisan mellőző szószokig, lekvárokig, szörpökig nálunk minden megtalálható.

Keressetek bátran, Rábacsécsényen, Chiliföldén! 

süti beállítások módosítása